Az óvodákban nincs elég hely. A gyermek, aki örömmel várta az iskolát, idővel nem hajlandó iskolába járni. Az iskolákban hiányoznak a minőségi tankönyvek, tanárok. A tanítás alacsony minőségét a fizetett „korrepetálás” révén kell orvosolni.
Ha egy gyermek nem alkalmas a gimnáziumi tanulmányokra, egy minőségi szakiskola megtalálása rémálommá válhat. A magas színvonalú egyetemi oktatásért Csehországba utaznak a diákok.
A munkáltatók tanítják a főiskolákon végzett diákokat arra, amit már tudniuk kellene.
A jövőben is értékes lesz az, amit ma az iskolában megkaphatnak. Ezek az élethez szükséges készségek: a rugalmas változtatási képesség, kreatív problémamegoldás, csapatmunka, kritikus gondolkodás, informatika, idegen nyelvek használata.
A személyes élet és a munka kiegyensúlyozottabb lesz. Nagyobb igény lesz az élvezettel végzett munkára, mivel maradandóbb jellegű.
Az iskoláknak reagálniuk kellene ezekre a trendekre. Az iskolának olyan helynek kell lennie, ahova a gyerekek szívesen járnak tanulni.
Szakiskola megtalálása rémálommá válhat. A magas színvonalú egyetemi oktatásért Csehországba távoznak a diákok.
A munkáltatók a főiskolákon tanítják a végzős diákokat arra, amit már régen el kellett volna sajátítaniuk.
Számítógépek, interaktív táblák, szigetelt homlokzatok kerültek az iskolákba. Azonban a tanulás módja nem sokat változott. A gyerekek fejből megtanulják azokat a jegyzeteket, amelyeket a tanárok lediktálnak nekik. Sokan úgy gondolják, hogy kérdezni nem érdemes.
A tanárok az enciklopédikus ismereteket várják el az élethez való készségek erősítése helyett. Arra kényszerítik a diákokat, hogy csendben üljenek egymás mögött a padokban ahelyett, hogy kultiváltan, szemtől szemben beszélgetnének. Kutatniuk kellene, kérdezniük, megoldásokat javasolniuk. A tantervet értelmetlennek tartják, mert az a való életben hasznavehetetlen.
A tanulás számukra fölösleges, nem élvezik azt. Így „készítjük fel” őket a változó világra.
Az oktatás egy összetett és komplex rendszer. Lényeges megnevezni a legégetőbb problémáit. Ezen problémák megoldásával javíthatjuk leghatékonyabban az oktatást.
Azok az ismeretek, amiket ma tanulnak a gyerekek, valóban fontosak lesznek abban világban, ahol felnőttkorukban élnek majd? Ha mindig az enciklopédikus ismeretekre helyezzük a hangsúlyt, akkor nem marad hely és idő az élethez szükséges készségek fejlesztésére. A kreatív gondolkodás képessége, az információkkal való munka, a problémák megoldására vagy a csapatmunkára való képesség kulcsfontosságú készségek a mai sikeres és értelmes élethez.
Ha a legjobbat akarjuk a gyerekek számára, nem készíthetjük fel őket a jövőre a múlt század tanterveivel.
A leggyakoribb módszer, ahogy ma a gyerekek minden iskolai szinten tanulnak, a tanulók aktív részvétele nélküli egyhangú magyarázat. Kutatások azt mutatják, hogy az agy így nem tanul hatékonyan. Dr. Martin Jan Stránský, a Yale Orvostudományi Intézet neurológusa azt állítja, hogy tanulni ösztönzésen, összehasonlításon, vitákon és hibákon keresztül kell.
Azt akarjuk, hogy a gyerekek aktív polgárok legyenek. Az iskolában azonban gyakran csupán az (interneten is elérhető) információk passzív befogadói.
Ilyen módon a gyerekeket a múltra készítjük fel, engedelmes dolgozókká neveljük őket, akik nem fognak kérdezni, és csak azt teszik, amit a feljebbvaló mond. Az iskolák feladata nem a robotokkal való verseny, hanem a gyermekek ismereteinek és készségeinek olyan fejlesztése, amelyeket a fejlett technológia sem képes helyettesíteni.
A tanárok minősége fontosabb, mint az iskola felszereltségének a minősége. Ezt állítja Iram Siraj-Blatchford, az Oxfordi Egyetem professzora, aki 10 évig tanulmányozta a környezet hatását a 3-11 éves gyermekek tanulási képességeire.
A kiváló tanárok teszik kiválóvá az iskolákat. Oktatási rendszerünknek olyan tanárokra van szüksége, akik képesek felkészíteni a gyerekeket a valós életre és a 21. század kihívásaira. Szükség van olyan tanárokra, akik szisztematikus módszertani támogatást, megfelelő anyagi juttatásokat és elismerést kapnak fontos munkájukért
Az ideális tanár a szülők és a gyermekek szemszögéből igazságosan bánik az összes gyermekkel. Oktat és nevel, új tanítási módszereket keres, és lelkesedéssel dolgozik. Egy oyan tanár, aki szereti a gyermekeket. A tanároknak a legjobbaknak kell lenniük a legjobbakból, és a társadalomnak meg kell adni számukra a megérdemelt támogatást és elismerést.
Nem minden tanár teljesíti ma ezeket az elvárásokat. Ennek oka a tanári szakma hosszú távú elhanyagolása is.
Forrás: CEEV Živica, Szlovákia tanára projekt, 2018